Nyár van, gyakorta rekkenő hőség és bizony ez az időjárás a közterületi fákat is megviseli. A nyári hónapokban viszont nem ez az egyetlen veszély, ami rájuk leselkedik, hiszen ott van még a fűnyírás is! Igen, a fűnyírás - illetve, pontosabban: a damilos fűkasza. 

A közterületeken dolgozók gyakran nincsenek figyelemmel arra, hogy a damillal felsértik a fiatal - és nem olyan fiatal fák kérgét. Az ő szempontjukból egy dolog fontos: mindenütt le legyen nyírva a fű, esztétikusan mutassanak a zöld szigetek, és a fák szára körül se maradjon ki terület.  Érthető a hozzáállásuk,  mert tőlük ezt várja el a cég, akinek dolgoznak. 

Azonban a fák kérgének felsértése sajnos akár a fák pusztulásához is vezethet. És bár egyre több helyen látunk arra gyakorlatot, hogy az adott város közterületeit gondozó cég edukálja a munkatársait, és előre megkérik őket, hogy figyeljenek erre, azért még sok helyen előfordulnak ilyen "kis" balesetek.

Minél fiatalabb a fa, minél vékonyabb a kérge, annál sérülékenyebb, és ennek megfelelően a nagy sebességgel forgó damil szál annál könnyebben és mélyebbre vág bele a növénybe. Ha csak a kéreg sérül, azzal napégés veszélye nő, ha a kéreg alatt a kéregkambium is sérül, azzal az új kéreg kialakulása kerül veszélybe. Ha a kéreg alatt a háncs is sérül, a koronából lefelé, a gyökér irányába szakad meg a szállítás; ez pedig gyökérelhaláshoz vezet.
Ha a háncs és a fatest közötti elsődleges kambium (osztódógyűrű) is sérül, akkor a háncs megújulása és a fatest kialakulása is sérül. Ha a fatest (szíjács) sérül, akkor a felfelé történő szállítás is sérül a fában. A fa tehát a lefelé áramlás megszakadása miatt "éhenhalt" gyökér elhalása és a később emiatt kialakult felfelé áramlás megszakadása miatt száradhat ki.
(A folyamat részletes ismertetését - és a cikk kiegészítését - ezúton is köszönjük Szaller Vilmosnak, a FŐKERT favédelmi szakfelügyelőjének. - a szerk.)

Különösen a fiatal, a telepítés utáni években történő károsodás okozhat a fáknál legyengülést és lassulást a növekedésben. Gyakorta az ilyen "sebekben" telepednek meg a különböző farontó rovarok, bogarak is.

Az első, "aktív" preventív módszer, amit ajánlunk , az nyilván a kommunikáció ezekkel az emberekkel, akik a parkgondozást végzik. Ha látjuk őket, hogy épp a fák körül nyírják a füvet, odamehetünk, és kedvesen megkérhetjük őket, hogy picit távolabb dolgozzanak a törzstől, mintsem hogy a damil hozzáérjen. Persze mindannyian mások vagyunk, nem mindenki tud olyan bátor lenni, hogy odamenjen, s nem mindenki olyan segítőkész, illetve elkötelezett, hogy hallgasson ránk, és odafigyeljen erre. Ez van, ezt el kell fogadni ,nem érdemes miatta bosszankodni. Viszont érdemes próbálkozni.

"Passzív" megelőző módszerekből már jóval több félét tudunk ajánlani:

A legevidensebb, hogy a fáink kapjanak egy öntözőtányért, abban nincs fű, amit nyírni lehet - probléma megoldva. Az öntözőtányérról bővebben majd egy másik alkalommal; most csak annyit, hogy ebben a forróságban bizony szomjasak is a fáink, így "megitatni őket" sosem rossz ötlet. 

Öntözőzsák - ugyanaz az értelme, mint az öntözőtányérnak, egy vízzel feltölthető zsákról van szó, amely igény szerint adagolja a fáinknak a vizet. A tapasztalatok szerint a fűkaszával dolgozók a "jobb nem bolygatni" gondolatának erőteljes felmerülése után többnyire az egyszerűbb utat választják, s a zsákos fákat se nyírják körbe.A mi szempontunkból pedig ez nem is baj. 

Különböző törzsvédő eszközök bevetése - ebben a témában nagyon ötletesek a favédő közösségek, az országban számtalan praktika és eszköz terjedt el. A legnépszerűbb a PET-palack középső része, amit a kis facsemeték törzsére húznak, de van, aki a gégecső-darabokra, más pedig a vágható műanyag rácshálóra esküszik. Természetesen vannak professzionális, újrahasznosított műanyagból készült törzsvédő csövek is. Egyetlen, nagyon fontos dolgot viszont tartsunk észben, ha ilyen eszközökkel kívánjuk megvédeni a közterületi fákat: az időt! A fák törzse minden évben egyre szélesebb lesz; és lehet, hogy most még rá tudtuk húzni a keskenyebb csövet, de -fajtától függően- azt hamarosan kinövi majd a kis "gondozottunk"! Szóval úgy tervezzük meg a védelmi eszközt, hogy az később is alkamazkodni tudjon majd az igényekhez, legyen állítható, vagy legyen cserélhető. 

Ha odafigyelünk a közterületi fák törzsére, az számos későbbi kiadástól és ügyintézéstől menti meg a várost és a közösséget is; ha ugyanis a fánk egészséges marad, akkor nem kell kezelgetni, hogy rendbe jöjjön. Normális tempóban tud fejlődni, és biztosan nem kell majd kivágni, eltávolíttatni a közterületről. Nem fog belülről elkorhadni, nem lesz balesetveszélyes. Árnyat ad, hűsít, megköt, szabályoz, életteret biztosít, ahogyan azt egy fának kell. 

Egy kis odafigyeléssel mindenki nyer.